Nekem 7 gyerekem van, és a másodikat és az utolsót kényszerítve akarta tőlem elvenni az anyósom. A második babával megnéztem egy videót, és mikor láttam ultrahangon keresztül, hogy a szerencsétlen baba hogy menekül az elől a valami elől, megfogadtam, hogy én soha nem teszek ilyet. Ha kell, egyedül nevelem fel. Akkor is megtartom, ha emiatt elválunk a párommal. Azóta 18 éve élünk együtt a párommal, és bár sok baj ellenére, de mind megvagyunk és örülünk egymásnak, szeretetben neveljük a gyerekeinket.

Csabi fiam, a második gyermekem most másodikos a szakmunkásban és kitűnő tanuló. Csilla kislányom, az utolsó, egy gyönyörű kis hercegnő. Az anyósom, ha lehet ilyet mondani talán még jobban is szereti őket, mint a többieket, még a szülő szobában is bent volt, és az ő kezét szorítva hoztam világra azt a két kis emberkét, akiket ő kezdetben ellenzett és nem is akart. Mégis olyan büszke volt, mikor hazahoztuk őket, és a mai napig is büszke mind a 7 unokájára, és segít mindenben, amiben kell.

Én nagyon ellene vagyok az abortusznak, és az is maradok. Bár behoznának egy olyan törvényt, ami rájuk vonatkozik arra a sok millió kis életre, ami sajnos napi szinten elvész sok felelőtlen ember miatt.

Az a kis lény, aki megfogant nem azért fogant meg, mert két ember megkívánta egymást, hanem azért, mert a jó Isten azt akarja, hogy vagy apa nélkül, vagy apával éljen és nőjön fel. Egy nőt nem csak a szülésre teremtett az Isten, hanem azért, hogy felnevelje azokat a kis csodás emberkéket, akik az első perctől kezdve élnek.