„Kevés hazai közéleti szereplő abortusztörténetét ismerjük, de az egyik legjobban ismert példa, Albert Györgyi (1964-2008) esete fontos tanulsággal szolgál. A kivételes tehetségű újságíró, műsorvezető férjével való kapcsolatában az abortusz mindenről szólt, csak önmegvalósításról, nőiségének kibontakozásáról nem. Idézzük őt: „Ha nekem nem lettek volna ezek az abortuszok, akkor még ma is azt hajtogatnám, hogy felvilágosult nőként jogom van a testemhez, és hogy tizenkét hétig a magzat még nem ember. Ezzel szemben a tapasztalatom az volt, miután először feküdtem fel az asztalra, hogy a megfogantatás pillanatától kezdve az, és én egy ártatlan embert fosztottam meg attól, hogy kipróbálja, milyen az, élni. Úgy éreztem, valami ősbűnt követek el”
„Nálam a második abortuszom után, tizenegy éve jelentkezett a depresszió, amikor az előző férjemmel, Máté Gáborral éltem együtt. A házasságunk elején megegyeztünk, hogy nekünk sosem lesz gyerekünk. Én pedig megígértem neki, mert szerelmes voltam belé. Ez volt az ára annak, hogy otthagyta az akkori feleségét, Jakupcsek Gabriellát, és a két gyerekét” – emlékezett vissza Albert Györgyi, aki bevallotta, házasságuk öt éve alatt összesen hétszer volt abortusza.
„Soha életemben nem védekeztem, mert soha nem estem teherbe. Csak Máté Gábortól lettem terhes. Se előtte, se utána, soha. Az első terhességem után elkezdtem védekezni, de ennek ellenére ismét teherbe estem. Akkor egy picit hezitáltam, mert azt gondoltam, ha egy gyerek ennyire meg akar születni, akkor meg kell születnie. De úgy éreztem, nem tehetem meg a férjemmel, hogy megszegem a neki tett ígéretemet, és másodszor is elmentem abortuszra. Mindenáron meg akartam tartani a férjemet” – folytatta, majd hozzátette: „Nem szégyellem bevallani, hogy gyilkos vagyok, és azért vagyok gyilkos, mert életben lévő embereknek nem adtam meg az esélyt az életre. Még ultrahangfelvételeket is láttam a gyerekeimről, a mai napig megvannak a képek. Hát mi ez, ha nem gyilkosság?”
A műsorvezető elmondása szerint nagyon szeretett volna gyereket, ezért megpróbált kompromisszumot kötni a férjével.”Kértem, hogy béreljünk neki egy külön lakást, és akkor nem kell végighallgatnia a sírást, nem kell foglalkoznia a gyerekkel, elég, ha néha meglátogat minket. Felajánlottam, hogy akkor költözzünk össze, amikor a gyerek már eszik-iszik, és nem ordít, de ebbe sem ment bele. Egyedül pedig még akkor nem mertem bevállalni, mert alkalmatlannak tartottam magam az anyaságra” – mesélte lapunknak Albert. „Az utolsó terhességemnél döntöttem úgy, hogy nem érdekel, hogy nem akarja, megtartom a babát. De elvetéltem. Ezután még kilenc hónapig éltem együtt Máté Gáborral”- vallotta be a riporter.